Rope Burns - Stories from the Corner

"A boksz a férfiakért van, a férfiakról szól, a férfi maga. A férfiasság elveszett vallásának dicsérete, ezért is fájó, hogy elveszett." (Joyce Carol Oates: A boxról)
A kötet a négy Oscar-díjjal kitüntetett Clint Eastwood-film alapjául szolgál. Az edzők, a menedzserek és a bunyósok hívnak. Ismernek abból az időből, amikor még bunyósokat edzettem. De megöregedtem, a nyakam meg a hátam pedig tönkrement a sok ütéstől, amit a manccsal fogadtam. A boksz a féllépések és a félcentik játéka, ahol az öregnek ugyanúgy megvan a helye, mint a fiatalnak. Nélkülünk nem volnának bunyók. A szurkolók azt hiszik, a boksz arról szól, milyen kemény valaki. Akik belülről ismerik, akiket magával ragadott, tudják, hogy a bunyó a tiszteletről szól.

Galileo's Daughter

Ki ne ismerné a zseniális tudós, Galilei nevét?
Galilei három házasságon kívül született gyermeke közül a legidősebb örökölte leginkább apja zsenialitását, szorgalmát és érzékenységét, aminek köszönhetően ő lett a tudós igazi bizalmasa. Virginia tizenhárom éves volt, amikor Galilei kolostorba adta a közeli Firenzébe, ahol - édesapja csillagászati tevékenysége iránti tiszteletből - felvette a Maria Celeste nevet.
Galileihez írt leveleiből -amelyeket a szerző maga fordított olasz nyelvről, és mesterien szőtt bele lenyűgöző elbeszéléseibe - még mai ugyanúgy sugárzik édesapja iránti feltétlen tisztelet. A szerző, Galilei közéleti szereplése, valamint Maria Celeste világtól elvonult élete között váltakozva nyújt betekintést a Medici család Firenzéjébe, valamint a római Szentszék életébe.
Mindennek egy olyan korban lehetünk tanúi, amikor az emberiségnek a kozmoszban elfoglalt helyéről vallott nézetek radikálisan megváltoztak - Galilei minden igyekezetével azon fáradozott, hogy azt a mennyországot, amelyet ő jó katolikusként őszintén elfogadott, kibékítse azzal az égbolttal, amelyet tudósként távcsövei segítségével felfedezett.
Dava Sobel tökéletes érzékkel válogatta ki a szemelvényeket, és csodálatos harmóniában fűzte össze a történelmi tényeket: a Galilei lányát olvasva újra elcsodálkozhatunk azon, hogy az emberi elme és az emberi szív milyen magasságokba képes emelkedni.

Watchmen

Az őrség egy tizenkét részes képregénysorozat, melynek írója Alan Moore, rajzolója pedig Dave Gibbons, 1986 és 1987 között jelent meg.
Az őrség cselekménye 1985-ben, egy alternatív idősíkban játszódik, ahol az Egyesült Államokban az álarcos igazságtevők, ha nem is nagy számban, de valóban léteznek, a világ pedig egyre közelebb sodródik a teljes pusztulással fenyegető Nukleáris háború felé. A történet középpontjában a múlt és a jelen szuperhősei , valamint az események sorozatát elindító rejtélyes gyilkosság áll, melynek áldozata maga is egyike volt ezeknek a bűnüldözőknek. A Watchmen szuperhősei igazi emberek, akik erkölcsi és magánéleti problémákkal küzdenek, olykor gyengék és esendőek, valamint – egyetlen kivételtől eltekintve – egyikük sem rendelkezik emberfeletti képességekkel. A Watchmen lerombolta a hagyományos szuperhős- archetípust .Újító módon alkalmazta a filmművészetre jellemző technikákat, erős szimbolizmusával és többrétegű dialógusaival, narratív módszereivel, metafikciójával hatást gyakorolt az őt követő képregény- és filmalkotásokra is egyaránt.
Kreatív hangsúlyt kap az Őrség felépítése. Gibbons kilenc paneles elrendezést használt az egész sorozat során és ismétlődő szimbólumokat is használt, ilyen például a véres smiley.